A Hungarikum Bizottságot a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (a továbbiakban: törvény) hívta életre.

A Bizottság elnöki teendőit az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter látja el.

A Bizottság tagjait a törvényben meghatározott miniszterek és szervezetek (igazságügyért felelős miniszter, helyi önkormányzatokért felelős miniszter, kultúráért és oktatásért felelős miniszter, agrár-vidékfejlesztésért és természetvédelemért felelős miniszter, turizmusért felelős miniszter, fejlesztéspolitikáért felelős miniszter) delegálják.

A Bizottság titkársági feladatait a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztálya látja el.

A Hungarikum Bizottság 2012. október 18-án megalakult és megkezdte a törvényben foglalt szakmai feladatainak ellátását. Feladatai közé tartozik többek között a Magyar Értéktár és a Hungarikumok Gyűjteményének összeállítása.

Szakmai ágazati szakbizottságok: Agrár- és élelmiszergazdaság Szakbizottság, Egészség és életmód Szakbizottság, Ipari és műszaki megoldások Szakbizottság, Kulturális örökség Szakbizottság, Sport és turizmus Szakbizottság, Természeti és épített környezet Szakbizottság, Hungarikum tanúsító védjegy és jogvédelmi Szakbizottság

A különböző értéktárakban lévő nemzeti értékekből épül fel az ún. Magyar Nemzeti Értékpiramis. A nemzeti értékek közül a Hungarikum Bizottság (HB) választja ki a hungarikumokat. A nemzeti értékek azonosításának rendszerét az alábbi ábra szemlélteti.

A nemzeti értékpiramis első lépcsőfokát a települési értéktárak adják, amelyeket fakultatív  feladatként elkészíthetnek a települési önkormányzatok. Ezen értéktárak adatait a megyei szintre kell megküldeni, megyei szint hiányában pedig közvetlenül a HB-nek. Hasonló módon a megyei önkormányzatok megyei értéktárat hozhatnak létre, amelynek adatait a HB-nek küldik meg. Az egyes minisztériumok ugyancsak rendszerezik saját nemzeti értékeiket (ágazati értéktár), és azt megküldik a HB-nek. A nemzeti értékek részét képezik az európai uniós oltalommal rendelkező nemzeti értékek, valamint a nemzetközi elismerésben részesített nemzeti értékek. Gyűjtőmunkát magyarországi és határon túli társadalmi szervezetek, csoportok is végezhetnek, de bármely természetes személy is kezdeményezheti valamely nemzeti érték felvételét valamely értéktárba.

A HB a hozzá megküldött listákat a Magyar Értéktárban összesíti, rendszerezi és külön jogszabály alapján választja ki azokat az értékeket, amelyeket hungarikummá minősít, amelyek így a Hungarikumok Gyűjteményébe kerülnek.

A gyűjteményben szereplő termékek, eljárások, készítési módok, sportelemek és szolgáltatások széles körben történő megismertetésének elősegítése, színvonaluk és minőségük folyamatos fenntartása érdekében hungarikum tanúsító védjegy kerül bevezetésre. A hungarikum tanúsító védjegy lajstromozása iránti nemzeti bejelentést, valamint a közösségi védjegybejelentést az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter teszi meg. A hungarikum tanúsító védjegy használatát a védjegyjogosult pályázati úton kiválasztott alkotók számára engedélyezi. A hungarikumnak minősülő termékek előállítása a jogalkotó szándéka szerint kis- és középvállalkozások beindítását indukálja, valamint az ipari vállalkozások számára is fejlesztési lehetőségeket kínál, ezért hosszú távon javítja ezen vállalkozások életképességét. A szabályozás célja, hogy minél több vállalkozás viselje a hungarikum tanúsító védjegyet, így hazánk hagyományos termékei mind itthon, mind az Európai Unióban, illetve külföldön is beazonosíthatóvá váljanak.