BÉLYEGFAJTÁK

Számos szempont szerint különböztetünk meg bélyegfajtákat.

Egyik szempont a rendeltetés, ami alapján azokat a szolgáltatási ágakat említhetjük meg, amelyhez a bélyeget mint bérmentesítési eszközt a használhatjuk. Közülük lehet: levélbélyeg, csomagbélyeg, távirdabélyeg, telefonbélyeg, hírlapbélyeg, de napjainkban már csupán a levélbélyeget használjuk.

Másik osztályozási szempont a kibocsátás apropója. Ha csak a levelek bérmentesítése okán adtak ki egy bélyeget, akkor azt forgalmi bélyegnek nevezzük. Ha valamilyen ünnepi alkalomból, jeles évfordulón, akkor alkalmi bélyegről beszélünk (természetesen ez utóbbi is alkalmas bérmentesítésre.)

A küldeményekhez kapcsolódó postai szolgáltatások újabb csoportokat képeznek. Így keletkezik a értékjelzés nélküli bélyeg (hazánkban 2007 óta), hajópostabélyeg. A forgalmi bélyegeket célszerűen a szolgáltatások igényelte névértékkel bocsátották ki.

Önálló kategória a portóbélyeg. Amelyet a hiányos vagy elmaradt bérmentesítés utólagos, pótdíjjal kiegészített beszedésére találtak ki.

Külön kategóriát képeznek a helyi kiadások. Ezek az állami bélyegkiadások szükségszerű pótlásai, amikor rendkívüli körülménynek közepette kellett a postaszolgáltatást fenntartani.

Újabb kritérium a bélyeg formai jellemzői szerinti különbségtétel. Ezek: közönséges bélyeg, szelvényes bélyeg, kisív, blokk, vágott bélyeg, vagy ezeken belül egy alcsoportot képeznek a tekercsbélyegek és a bélyegfüzetek.

/forrás: Nikodém Gabriella, Szabó Jenő: A Magyar Bélyeg története, 2010./